J.R.R. Tolkien, Neil Gaiman, a nagymama kertje, a zeneőrült báty és a dédapa – ezeknek biztosan köze van Papp Dóra íróvá válásához.

Az egyik legkedveltebb magyar ifjúsági szerző a 96. Ünnepi Könyvhét nyitó eseményeként volt a Gyermek és Kamasz Tér vendége. Dórának éppen a könyvhétre jelent meg legfrissebb, Három holló című regénye, amely három egymáshoz kapcsolódó, misztikus történetet mesél el. A könyv Dóra legelső könyvsorozatának, a Helena-trilógiának a kiegészítéseként is értelmezhető, de abszolút önállóan is olvasható, követhető.

A Baján élő író először arról mesélt, mi volt az az inspiráló zenei, irodalmi közeg, amelynek hatására tollat (billentyűzetet) ragadott, és írni kezdett. Méghozzá igen korán, már gimis éveiben, amelyek végén elkészült a Helena-trilógia első, Fénytörés című része.  Dóra elmesélte, hogy sokszor hallgattak otthon zenét, mert édesapja és bátyja is zeneszerető ember, sőt bátyja tanult is hangszeren játszani. Az írói véna egy dédapától öröklődhetett, a természetszeretet pedig a Bajához közel élő nagymama kertjében való gyakori tartózkodásnak köszönhető. Az olvasáshoz például J.R.R. Tolkien és Neil Gaiman könyvei csináltak kedvet Dórának, akinek annyira megtetszett A Gyűrűk Ura című trilógia, hogy még későbbi írói álnevének (Dora Craiban) felét is a híres író titkos tündenyelvéből rakta össze. Vagány dolognak tűnt művésznevet használni, illetve már korán megtetszett neki az angol nyelv, ezért is használt kezdetben idegen nevet. A Helena-trilógia másik két része – Szabadesés, Interferencia – is így jelent meg, de amikor nagyobb könyvkiadóhoz került, akkor az újabb kiadás már a saját magyar neve alatt látott napvilágot.

Az, hogy első regényei helyszíne Amerika, szintén az angolszász kultúrához, az angol nyelvhez való vonzódást jelzi, ráadásul a történet igen misztikus, különleges. Időközben Dóra egyetemista lett, és ott is az amerikanisztika szakot választotta. Következő könyvének szereplőit azonban már magyar környezetbe helyezte, a kiadó javaslatára is. A Tükörlelkek 1-2. nagyon népszerű a mai napig, sok olvasó szereti a két eltérő jellemű középiskolás lány történetét. Az ezeket követő Bolyongó – amely elnyerte a HUBBY által adható Az év legjobb ifjúsági könyve 2018 díjat – szintén középiskolásokról szól, de egy különc, újpogány vallási irányzatot követő, titokzatos múltú fiút a középpontba helyezve. Erről a könyvről, vagyis Szepes Norbi karaterének és a többi szereplőnek a megszületéséről, a sztereotípiákról, a történetbe beépített zenei vonalról is beszélt nekünk Dóra, aki a folytatást Rúnatánc címmel írta meg.

Megtudtuk tőle még például, hogy nem szeret toposzok alapján írni, keresi a kényesebb, kevésbé megjelenített, de fontos témákat (például megkülönböztetés, klímaválság). Szereti a határokat feszegetni, és fontos, hogy a történet, a szereplők valahogy kapcsolódjanak a zenéhez.

Dóra a friss, Három holló című könyvet is ajánlotta, kitérve arra: tizenéves követői közül már többekhez eljutott, és egyelőre nagyon jók a visszajelzések. Olvasóit egyébként leginkább a közösségimédia-felületeken éri el, így a marketingre külön időt kell szánnia. Amikor ilyen szövegeket készít, és nem magával az aktuális regényével, történetével foglalkozik, akkor már nagyon hiányzik neki az a típusú írás. Most is új könyvön dolgozik, ráadásul olyanon, amit már körülbelül tizenhárom éve tervez megírni…

Szerző: Bokros Judit