Ki lehet az a sötétségszakértő? És a csirkefognok? Milyen az, aki ocsmonda, esetleg nagykép? E Lázár Ervin által alkotott szavakról, azok jelentéséről is beszélgettünk Detre Zsuzsa tanító, pedagógiatanár, tehetségfejlesztő szaktanácsadóval A rácpácegresi tollnok – Lázár Ervin életútja és nyelvi zsenialitása című előadásának kapcsán.

Zsuzsa mindjárt azzal kezdte, hogy megkérdezte a jelenlévőket arról, kit mi szél fújt errefelé, miért fontosak neki az író meséi. Több indok is elhangzott: a diákok például gyerekkorban hallottak tőle mesét, és nagyon szerették A Négyszögletű Kerek Erdőt, egy pedagógus pedig a felnőttkori újraolvasás során fedezett fel a történetekben egyre mélyebb rétegeket. Abban mindenki egyetértett, hogy Lázár kivételes képességű, tehetséges író volt, akinek írásait bölcsesség, humor, együttérzés hatja át.

S akkor már kezdésként magáról a tehetség fogalmáról is beszélgettünk egy kicsit: mik lehetnek ennek összetevői, mit is jelent valójában a tehetség? Majd előadónk Lázár Ervin életútját vetített képes előadásban felidézve megmutatta, milyen tényezők, adottságok befolyásolhatták az ő tehetségének kibontakozását. Édesapja például uradalmi intéző volt, édesanyja háztartásbeli Alsó-Rácegrespusztán – utóbbitól örökölhette humorát, kreativitását. Az iskoláit Székesfehérváron a ciszterci gimnáziumban végezte egy ideig, majd magántanuló lett. Hatottak rá nyilván az ELTE egyetemi évei, és választott hivatása, az újságírás is. Majd megérhette, hogy szabad foglalkozású író lett. Szóba került a család, a gyermekek, a feleség, Vathy Zsuzsa és az általános személyiségjegyekről is hallhattunk Lázár Ervin saját magára vonatkozó jellemzéseit idézve. Motivált, kreatív ember volt, akit egészen kicsi korától érdekeltek a könyvek.

Nyelvi zsenialitása az olvasásélményekből is táplálkozhatott, ugyanakkor jellemző rá a gyermeki gondolkodásmód, a nyelvi problémaérzékenység vagy az eredetiség. Történeteit reális elemekkel szövi át, de sokszor összefonódik benne a valóság és a fantázia. A lírai elemek, a humor sem hiányzik Lázár prózavilágából. Féktelen nyelvi humorára jó példák a mesehősök nevei, csak pár példa: Vacskamati, Szörnyeteg Lajos, Ló Szerafin, Maminti. Szóképzései is egyediek, utánozhatatlanok, ezért nehéz elképzelni, hogy idegen nyelvre lefordíthatók volnának. Az előadás végén jókat derültünk a vicces hangutánzó szavakon (például: „nyissz-krr-zrr-nyissz”) vagy szócsonkításokon, szóelvonásokon: dögöny, házsárt, boszondér.

Zsuzsa zárásképpen rövid videórészletet játszott be A Négyszögletű Kerek Erdőből – amelyben ma egyre több magatartásbeli problémára, érzékenységre ismerhetünk rá – , de ő is olvasott föl néhány meséből. A jelenlévők újra meggyőződhettek arról, mennyire zseniálisak Lázár Ervin meséi, amelyek által jobban megérthetjük a világot és a másik embert.

Lázár Ervin gyerekeknek és felnőtteknek szóló kötetei elérhetők könyvtárunkban, keressék őket!

(Az rendezvény a júniusig tartó, NKA által támogatott „Bűvös hetes” programsorozat kísérőeseménye volt.)

 Bokros Judit