Látó emberként nehéz a látássérültek helyébe képzelni magunkat. Nem tudjuk igazán átérezni, milyen az, ha valaki a világ színei helyett foltokat, fénypontokat lát, vagy azt sem. Ahogyan arról sem lehet mély tapasztalatunk, milyen úgy közlekedni, hogy nem látjuk magunk előtt a járdát, azt, mikor vált zöldre a lámpa, hol van lépcső, és csak a fülünkre, meg a tárgyi vagy élő segítségeinkre hagyatkozhatunk.

Ám az érintetteket megismerve, meghallgatva mégis jobban beleláthatunk, elgondolkodhatunk azon, mennyire másként tudnak boldogulni a látássérültek, mi okoz nehézséget nekik, hogyan tudunk segíteni, megkönnyíteni a mindennapjaikat. Erről is beszéltek a Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesületétől (LÁRKE) érkezett vendégeink, akik január közepén tartottak érzékenyítő, szemléletformáló foglalkozást a Gyermekrészlegen.

Az alkalomra egy egész osztály is ellátogatott hozzánk a fehérvári Vasvári Pál Általános Iskolából, de külsős érdeklődők is voltak. Aki eljött, az az egyesület vezetőjétől, Németh Évától megtudhatta: mivel idén kétszáz éves a Braille-írás, ezért most azt helyezik előtérbe, azt mutatják be jobban. A pontokból álló írásrendszer lényegének megismerése után Dömötör Szilvia látássérült mesélt arról, milyenek a hétköznapjaik hűséges vakvezető kutyájával, Mangóval. Szilvia elmondta: nem szeretett volna fehér botot használni, így „beszerezte” magának Mangót, akivel a rajta lévő hám segítségével közlekednek. Azt, hogy merre kell menni, az irányokat a gazdi mondja meg, a kutyus pedig vezet. Azt is megtudtuk, hogy boltba be lehet vinni Mangót, akinek azonban mindig ápoltnak kell lennie, ezért rendszeresen viszik kutyakozmetikushoz. Szilvia arra is felhívta a figyelmet, hogy a járdán hagyott közlekedési eszközök, például az elektromos rollerek nehezítik a dolgukat.

A gyerekek érdeklődve hallgatták a tapasztalatokat és többször kérdeztek is, majd örömmel simogatták a kényeztetést kedvelő Mangót, miután a gazdája megengedte.

Az elmélet után a látássérült vendégek a gyakorlatban is megmutatták a Braille-írás használatát: aki kérte, annak leírták a nevét pontokkel a Braille-írógéppel, mutattak jópofa társasjátékot, és azt is ki lehetett próbálni, hogyan kell kirakni egy-egy szót a Braille-abc segítségével.

Aki részt vett a programon, az biztosan sok ismerettel gazdagodott, és a későbbiekben talán jobban odafigyel a látássérültekre, jobban észreveszi, ha segítségre van szükségük, de legalábbis tudja, mivel nem szabad akadályozni őket a boldogulásban.

Az eseményről készült galéria ide kattintva látható!