TUDOD-E?

Találkozz érdekesebbnél érdekesebb kérdésekkel, felvetésekkel!
Olvass és gondolkodj, kutakodj - tudj meg minél többet a világról!
Ha velünk tartasz, a nyári szünet idejére sem hagyjuk szunnyadni azokat a bizonyos szürke kis agysejteket! ;)

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM


Tudod-e...

..., ismered-e a rovarevő növényeket?

A vénusz légycsapda csapdába ejt, bezár, azután megemészt bármilyen rovart, ami leszáll a szőröcskékkel borított leveleire. A kancsóka elkapja a rovarokat, amelyek átmerészkednek a karimáján, és beleesnek az aljára. Vannak növények, amelyek elég nagyra nőnek ahhoz, hogy csapdába ejtsenek kis csúszómászókat, állatokat. Egyes kancsókák kinyitják tetejüket, beengedik az esővizet, hogy vízbefojtsák áldozatukat.

... miért kék az ég?

Az égnek nincs saját színe. Amikor a mindenféle színt tartalmazó napfény áthalad az atmoszférán, azt a levegő sok millió részecskéje szétszórja. A kék szín a napfényből jobban szóródik, mint a többi. Így az ég kéknek látszik.

... ki mérte először a levegő hőmérsékletét?

Az első olyan műszert – termoszkópot -, amely alkalmas volt a levegő hőmérsékletének mérésére Galileo Galilei készítette 1593 táján. Később az ötlet tovább fejlődött. A százfokos hőmérőskálát Celsius vezette be 1742-ben. Ma a hétköznapokban a Celsius által meghatározott hőmérőskálát használjuk.

... honnan származnak a hieroglifák?

Ötezer évvel ezelőtt az egyiptomiak fejlesztették ki a hieroglif írást. Először minden tárgyat pontosan lerajzoltak, és ezzel jelölték. Ezek a képek aztán fokozatosan hangjelekké alakultak. A hanghieroglifák csoportjait, a hangjeleket használták a szavak írásához.

... mire használták a rómaiak a vízikerekeket?

I.e. 70 táján a rómaiak már kétféle vízikereket használtak: alulcsapott, illetve felülcsapott vízikereket. Ennek a segítségével őrölték a búzát, préselték az olajbogyót. Később a fűrészmalmokat is vízikerék hajtotta. A víz energiájának felhasználása jelentősen könnyítette és gyorsította a munkát, hiszen az emberi erőt váltották fel vele.

... mi a gyaloghintó?

A gazdag emberek a XVIII. században gyaloghintókat béreltek. Ezeket két ember cipelte az utcákon: a gyaloghintó megvédte utasainak szép ruháját és elegáns frizuráját. A szegények természetesen nem tudták megfizetni a gyaloghintókat, persze az ő gúnyájukat nem is kellett túlzottan védeni...

... mióta van légkondicionálás?

W. Carrier az Egyesült Államokban 1902-ben szabadalmaztatta légkondicionáló berendezését. Hideg vízen áramoltatták át a levegőt, így szabályozták annak hőmérsékletét és nedvességtartalmát. 1906-ban S. Crawer porszűrővel egészítette ki a légkondicionálót. Azokban az épületekben, ahol nyáron nagyon meleg, télen nagyon hideg van, szinte nélkülözhetetlen a légkondicionáló használata. Napjainkban elterjedten használt találmány.

... hogyan gyújtott tüzet az ősember?

A tűz használata hatalmas előrelépés volt az emberiség történetében. Igen hamar észrevették, hogy ágak egymáshoz dörzsölésével tüzet lehet gyújtani. Ezt a felfedezést felhasználva igen sokféle, bonyolult tűzgyújtó eszközt készítettek. Egyik ilyen tűzgyújtó szerszám a hengeres fapálcika volt. Ezt két tenyerük között pörgették, miközben hegyét egy lapos fadarabra nyomták.

... ki volt az újkori olimpiai játékok "atyja"?

A francia Pierre de Coubertin báró, aki először 1892-ben vetette föl az ókori olimpiai játékok felújításának ötletét. Ezen gondolat megfogalmazásában nagy lökést adott neki egy német régész, Ernst Curtis, aki ásatási során 1875 és 1881 között bukkant rá az antik Olümpiára. Coubertin ekkor még alig talált meghallgatásra, de nemzetközi kapcsolatai révén rövidesen – 1896-ban, Athénban – sor kerülhetett az első ilyen sportrendezvényre.

... hány karja van a polipnak?

A közönséges polip a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán keleti és nyugati partvidékén honos. Szemei dülledtek, zsákszerű testük (fejük) foglalja magába a belső szerveket. Nyolc hosszú, mozgékony karjával ragadja meg áldozatát, állkapcsával összeroppantja és nyálmirigyéből mérgező váladékot juttat bele, mely a sejteket elfolyósítja.

... mi a világegyetem?

A világegyetem vagy más néven univerzum tulajdonképpen magába foglal mindent, amit csak el tudsz képzelni: a Földet, a Naprendszert, a távolabbi csillagokat, de még az egy rendszerbe tömörülő csillagokat, vagyis a galaxisokat is. Az univerzum kiterjedését jól szemlélteti, ha elképzeled, hogy a világegyetem több mint 100 milliárd galaxisból épül fel, ezen belül egy galaxist körülbelül 100 milliárd csillag alkot.

... miért űzte ki Isten az embereket a Paradicsomból?

Amikor Isten megtudta, hogy az emberek ettek a tudás fájának gyümölcséből, éktelen haragra gerjedt. A kígyót elátkozta, s azóta kúszik a kígyó hason a porban. Ádám és Éva büntetése az lett, hogy Isten elűzte őket a Paradicsomból. Ezóta kell minden embernek keményen megdolgoznia mindazért, amire az életben szüksége van.

... mit fedezett fel Röntgen?

1895-ben Wilhelm Röntgen német tudós fedezte fel a később róla elnevezett sugarakat. E sugarak áthatolnak az izmokon és más lágy szöveteken, a csontok képét azonban kirajzolják egy, a test mögött elhelyezett különleges fotólemezen. X sugaraknak nevezte el őket. Röntgen munkája alapján Marie Curie folytatta a kutatást. Az erős röntgensugárzás károsítja az élő szöveteket, ezért a korszerű berendezések alacsony sugármennyiséggel dolgoznak.

... minden virág illatozik?

Nem. Csak azok a virágok illatoznak, amelyeknél a beporzást a rovarok végzik, és így oda kell csalogatni őket. Azoknál a növényeknél, amelyeket a szél poroz be, nincs szükség csalogatásra, ezért nem is illatoznak.

... mi borítja Földünket?

A Föld felszínének egynegyede szárazföld, a többi részét tenger borítja. Három óceán kapcsolódik egymáshoz. A felszín egytizedét állandó jég borítja. Az Egyenlítőtől a sarkok felé távolodva egyre hidegebb lesz: a sarkok Földünk leghidegebb pontjai.

... mióta használunk iránytűt?

A kínaiak már kétezer éve felismerték, hogy a felfüggesztett mágnesvasércdarab észak-déli irányban áll meg. Európában először a XII. században használtak mágneses iránytűt. A természetjárók, kirándulók számára nélkülözhetetlen eszköz az iránytű a tájékozódáshoz.

... lehet-e írni csomókkal?

Az inkák nem tudtak írni, olvasni. Feljegyzéseiket életük eseményeiről, törvényeikről érdekes módon készítették: zsinórokat csomóztak meg különböző pontokon. A zsinórok színe, hossza, a csomók száma fejezte ki a jelentést. Ilyen módon tudtak hírt adni egymásnak, s rögzíteni a számukra fontos tudnivalót.

... kik fűtöttek először szénnel?

Fűtőanyagként először a rómaiak használták a szenet az i.sz. I. században. Azóta már ritkán használt tüzelőanyaga az embernek, az utóbbi időben egyre inkább elterjedtek más tüzelőanyagok és fűtési módszerek is, amelyek környezetkímélőbbek és gazdaságosabbak, magasabb fűtőerővel bírnak.

... honnan kapta a nevét a postakocsi?

Legelőször az ókori perzsák alkalmazták a lovat postai futárszolgálatra. Európában a lovas hírnököket 1650 táján kocsik váltották fel. Ezzel már nemcsak postai küldeményeket lehetett szállítani, hanem utasokat is. Általában 4-6 erős, gyors ló húzta a postakocsikat.

... milyenek voltak az első vízöblítéses illemhelyek?

Már a rómaiak építettek vízöblítéses illemhelyeket, ám ezek feledésbe merültek. Az első WC-t 1589-ben J. Harington építette. Víztartálya volt, s a ház alatti emésztőgödörbe ürült. 1775-ben Cumming olyan modern illemhelyet alkotott, amely lényegében azonos volt a maiakkal. Később az illemhelyek megalkotásában is helyet kapott a művészet, sokféle alakú, formatervezett WC-t gyártanak.

... melyek voltak az első szerszámok?

Elődeink a környezetükben található tárgyakat kezdték szerszámként használni. Botokkal, melyekkel meghosszabbították kezüket, gyökereket kaparhattak ki a földből. Köveket, amelyek kalapácsként szolgáltak. Ezekkel az egyszerű eszközökkel, szerszámokkal könnyebbé tették hétköznapi életüket. Így kevesebb fáradsággal több táplálékhoz juthattak.

... mikor rendezték az első olimpiát?

Az írásos feljegyzések tanúsága szerint i.e. 776-ban Olümpiában vette kezdetét a hivatalos játékok sora. De több utalás fellelhető arra vonatkozóan is, hogy már ezt megelőzően is voltak hasonló játékok. Egy – szintén Olümpiában talált – sporteszköz (diszkosz) felirata arra utal, hogy már i.e. 1580 táján is rendeztek Zeusz tiszteletére ilyen jellegű versenyeket.

... eszik-e az amőba?

Az amőbák egysejtű állatok. Táplálékukat egyszerűen körbeveszik és a sejthártya lefűződésével bekebelezik. Akad köztük betegségeket okozó is, pl.: a vérhasamőba, mely magas lázzal és hasmenéssel járó járványos betegséget okoz.

... mikortól számítjuk az újkori csillagászat kezdetét?

Az 1473-as születésű Nikolausz Kopernikuszt tekinthetjük az újkori csillagászat első képviselőjének. Tanulmányai befejezése után Európában utazgatott. Kopernikusz nem annyira megfigyelések útján írta le gondolatait, hanem inkább elméleti levezetésekre alapozott. Elméletének hibája az volt, hogy kitartott az égitestek körpályán való mozgása mellett, és mint, ahogy azt ma már tudjuk, ez nem így van. Kopernikusz fő műve csak 1543-ban, halálának évében jelent meg, melynek címe: Az égpályák körforgásáról.

... mit jelent a szólás: Él, mint Ádám és Éva a Paradicsomban?

Isten a Paradicsom kertjét adta az embernek lakóhelyül. Ezt a kertet Isten az Édenben ültette, ezért nevezik Édenkertnek is. Ezen a helyen minden élőlény együtt élt, a legnagyobb boldogságban és egyetértésben. Ádám és Éva gondozta az állatokat és a növényeket. A két ember ekkor még egyszerűen élt, meztelenek voltak, hiszen Isten nem adott nekik tudást, s nem ismerték a jót és a rosszat.

... miért tudunk mozogni?

Csontjainkhoz izmok kapcsolódnak. Minden ízülethez két izom tartozik, amelyek egymással ellentétes hatást fejtenek ki: egyik megfeszül, a másik ellazul az agyunkból érkező üzenet hatására. Ha túlhajszoljuk izmainkat, azok olyan anyagot termelnek, amely a fáradtság érzését okozza.

... mire jó a virág?

A növények fontos részei a virágok, bennük teremnek a magok. A szél vagy a rovarok juttatják át a virágport egyik virágról a másikra. Enélkül nem érnek be a magok. A virágok nektárjuk illatával és színükkel csalogatják magukhoz a rovarokat. Mikor gyűjti a rovar a nektárt, rátapad a testére a virágpor. Ha átrepül egy másik virágra, a virágpor lepereg róla, úgy mondjuk: beporozza.

... milyen idős a Föld?

Körülbelül 4600 millió évvel ezelőtt alakult ki a Föld: izzó kőzetek és mérgező gázok tüzes keverékeként. Teltek az évmilliók, és a Föld egyre jobban kihűlt. Egy vékony réteg képződött a felszínén, amely körülvette a forró anyagot.

... kik készítették az első térképet?

A ma ismert legrégebbi világtérképet a babilóniaiak készítették i.e. 2300 körül. A Földet korongként ábrázoló kis agyagtábla volt ez, középpontjában Babilón állt. Később egyre pontosabb, részletesebb térképek készültek. Hiszen ezek nélkül lehetetlen lett volna a kereskedelem, a közlekedés.

... mivel írtak az elődeink?

A babilóniaiak és az egyiptomiak 2000 évvel ezelőtt kövekre, csontokra és agyagtáblákra festették jeleiket, egyszerű képeiket. Íróeszközük kovakő, faragott végű bot volt. A kínaiak és az egyiptomiak 3300 éve tintát is készítettek: a mécses égett olajából nyertek kormot, s ezt vízzel és növényi gumival keverték. Ásványi festékanyagokból különféle tintákat gyártottak. A középkorban már nyomtatáshoz is használták a tintát. A ma használatos tinta és ceruzabél későbbi találmány.

... melyek a legfontosabb energiaforrásaink?

Mindennapi életünkben igen sok energiára van szükség. Legfontosabb energiaforrásaink a szén, a kőolaj, a földgáz és az urán. Felhasználjuk a Nap, a szél és a víz energiáját is.

... milyen járművekre szereltek először kereket?

Feltételezhető, hogy az első kerekes járművek halottaskocsik voltak. Igen sok járműmaradványt találtak királyi sírokban. Másik – nagy számban használt – járműtípus a harci szekér volt. A halottaskocsi és a harci szekér eleinte a gazdagok kiváltsága volt. Később egyre szélesebb körben elterjedt, mind többen élvezhették a kerekes járművek előnyeit.

... mikor épült az első szennyvízcsatorna?

Rómában a szennyvízcsatorna megelőzte a vízvezetéket. I.e. a VI. században épült, s 2500 éve folyamatosan üzemel. A szennyvízelvezető rendszerhez önként csatlakoztak a lakosok, ugyanis fizetni kellett érte. Ahol nem vállalták a díjat, onnan magánkézben lévő „kübliszolgálat” vitte el a háztartási hulladékot. Az első emelet szintjén felüli vízöblítéses WC-ket nem kötötték a csatornába. A soklakásos, emeletes bérkaszárnyákat is kihagyták, azok szennyvize nyílt csatornákban folydogált az utcán.

... mikor születtek az első találmányok?

A technika, a találmányok születése egyidős az emberrel. Már az ősember használt pattintott kőszerszámokat, ismerte a tüzet. Kezdetleges eszközeivel képeket vésett sziklákra, csontokra, barlangrajzokat készített. S az eltelt évezredek során egyre inkább birtokába vette környezetét, felhasználta szükségletei mind tökéletesebb kielégítéséhez.

... mi is volt Olümpia?

Egy ókori görög város, azon belül is egy Zeusz tiszteletére emelt híres szentély. A kultikus halotti és termékenységi rítusok mellett időközönként sportrendezvényeket is rendeztek az istenek atyjának színe előtt. Olümpia területe semleges és sérthetetlen volt, az ókorban a sportjátékok ideje alatt a háborúk is „szüneteltek”. (Olümpiában állt az ókor hét csodájának egyike, a 12 méter magas, elefántcsontból és aranyból létrehozott Zeusz-szobor, melyet Pheidász alkotott.)

... a baktériumok betegségeket okoznak, és mégis nélkülözhetetlenek?

A Földön élő legegyszerűbb sejtes szerveződésű élőlények a baktériumok. A természetes vizekben élnek, ahol felbecsülhetetlen értékű munkát végeznek. Mint lebontó szervezetek a vizek öntisztulásában jelentősek. A Föld anyagforgalmában nélkülözhetetlenek, azonban számtalan baktérium okoz súlyos járványokat, betegségeket, pl.: pestis (középkorban), szalmonella, lepra, tbc, stb.

... mi a Föld?

A Föld kőzetekből álló, hatalmas gömb, amely az űrben kering. Nem tökéletesen gömbölyű, a tetején és az alján kissé belapul. Az Egyenlítő a Föld legszélesebb részét körbefogó képzeletbeli vonal, melynek hossza 40 000 km. A Föld valószínűleg az egyetlen olyan bolygó Naprendszerünkben, amelyen víz van.

... kik voltak az elsők, akik bizonyítottan foglalkoztak a csillagászattal?

Az egyiptomiak már a Krisztus előtti IV. században ismerték a 365 napos évet. Az egyiptomiak elképzelése szerint az év 12 db 30 napos hónapból épül fel, de kiegészítésként még öt napot hozzáfűztek. A naptár elkészítéséhez a Nap mozgását használták fel. Az állatövi csillagképek természetesen a korai időkben is fontosak voltak, különös jelentőséggel bírtak, így ezeket Egyiptomban is használták. Mégpedig úgy, hogy 36 különböző, dekán elnevezésű részt alkottak, melyek egy-egy istenséghez tartoztak. Talán ma már egyszerűnek tűnik, de az ókorban az évkezdet meghatározása sem volt egyszerű. Az évkezdetet a Szíriusszal hozták kapcsolatba, oly módon, hogy az évkezdetet a Szíriusz hajnali szürkületében való megjelenése jelentette.

... hány nap alatt teremtette Isten a világot?

A Biblia szerint Isten 6 nap alatt teremtette meg a világot. Először létrehozta az eget és a Földet, majd szétválasztotta a nappalt és az éjszakát. A következő napokon összegyűjtötte a Föld minden vizét, így alakultak ki a tengerek és az óceánok, majd pedig a szárazföldet és a tengereket benépesítette állatokkal, s növényeket is alkotott. Az égboltra csillagokat teremtett, s a két legnagyobbat elnevezte Napnak és Holdnak. Hatnapi munkálkodása után a hetedik napon Isten megpihent.

... mi az a csontváz?

Az emberi csontváz egymáshoz illeszkedő csigolyák füzére, a hozzá kapcsolódó két pár végtag és a koponya alkotja. A csontváz támaszt, mozgat és véd: nélküle testünk összeomlana. A csontok ízületekkel illeszkednek egymáshoz. Csontvázunkat 206 csont alkotja.

Vörösmarty Mihály Könyvtár

OLVASNI JÓ!

CSUKÁS ISTVÁN levele minden könyvbarátnak

PAPÍRSZÍNHÁZI ELŐADÁSOK

Fejér megyei mozaik

Minden tudás online forrása Székesfehérvárról és Fejér megyéről - tanuláshoz, gyűjtőmunkához, versenyhez, vagy csak úgy... :)

A tartalmat köszönjük könyvtárunk Helyismereti és digitalizálási csoportjának munkatársainak!